Az ENSZ szellemi tulajdonnal foglalkozó szakosított szervezetét egy emigráns magyar harcolta ki, és vezette is, hosszabb időn át, mint bárki más. Ma már róla van elnevezve ennek a világszervezetnek a székháza, mégpedig Genfben, Svájcban, irónikus módon egy olyan országban, amelyik egészen a huszadik század elejégi ellenállt annak, hogy a szabadalmakat törvény védje. Ebben az epizódban Bogsch Árpádról lesz szó, aki nem csatákat vívott, nem hatalmas művészeti produkciók szerzője, hanem egyszerűen kiharcolta, hogy az egész világ - beleértve a WTO-ba belépő Kínát is – biztosítsa a szerzők, feltalálók, művészek szellemi jogait.

A műsor kibeszélő, beszélgető oldalát itt találod!⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠ Kattints és Iratkozz fel a hírlevelünkre⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠⁠

Erről lesz szó az epizódban:

A szabadalmi jog evolúciója és a gazdasági dominancia: Végigkövetjük a szellemi tulajdon védelmének útját a 15. századi Velencétől az ipari forradalom gőzgépeiig, rámutatva, hogyan vált a jogi oltalom az európai és amerikai technológiai fölény alapkövévé.

A WIPO mint öntörvényű globális intézmény: Megvizsgáljuk, hogyan építette fel Bogsch Árpád a Szellemi Tulajdon Világszervezetét, amely az ENSZ struktúráján belül egyedülálló módon, tagállami befizetések nélkül, saját bevételeiből működve vált megkerülhetetlen hatalmi centrummá.

Geopolitikai átrendeződés a szabadalmi statisztikák tükrében: Az adatokon keresztül mutatjuk be a súlyponteltolódást: míg korábban a Nyugat diktálta a tempót, ma már Kína és Dél-Korea jegyzi be a legtöbb szabadalmat, alapjaiban kihívva az eddigi világrendet.

Fogalmi válság a mesterséges intelligencia korában: Zárásként az AI generálta tartalmak jogi és etikai útvesztőit érintjük, felvázolva azt a bizonytalan jövőt, ahol a szerzőség és az eredetiség hagyományos kategóriái talán végleg érvényüket vesztik.

Learn more about your ad choices. Visit megaphone.fm/adchoices