Podcast
PTI Podcast
Hosted by Politikatörténeti Intézet · HUNGARIAN
A Politikatörténeti Intézet podcastja helyet ad a Múltunk történeti folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáinak, valamint emlékezetpolitikai beszélgetéseknek is. Az állami intézményrendszeren kívül működő, nonprofit, közhasznú kutatóhelyként és szellemi műhelyként a történeti kutatás és a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás népszerűsítésére törekszünk.
42episodes
Episodes
Newest firstAll episodes
Jeszenszky Géza: Veszélyes-e a világra Trump elnöksége? – Dr. Agy / 1
Dec 5, 202400:36:25Tap to summarizeA Dr. Agy a Politikatörténeti Alapítvány által létrehozott közéleti, tudományos vitasorozat, amely aktuálpolitikai, történelmi, közéleti eseményeket dolgoz fel. Előadóinkkal olyan kérdésekről beszélgetünk, amelyekről szeretnénk, ha minél többen valós információt kapnának. Sorozatunk első eseményén, 2024. november 25-én JESZENSZKY GÉZA volt külügyminiszter, washingtoni nagykövet tartott előadást a 2024 novemberi amerikai elnökválasztás következményeiről. * * * * JESZENSZKY GÉZA egyetemi tanár, politikus, diplomata. 1990–1994 között a Magyar Köztársaság külügyminisztere volt. A rendszerváltozás utáni első demokratikusan megválasztott kormány tagjaként jelentős szerepe volt a teljes függetlenségét visszanyert ország külkapcsolatainak az átalakításában, a Varsói Szerződés felszámolásában, a közép-európai országok közötti szorosabb politikai és gazdasági együttműködés megteremtésében. 1994-ben ő nyújtotta be Magyarország felvételi kérelmét az Európai Uniónak. Az 1994. évi országgyűlési választásokon az MDF országos listájának 12. helyéről képviselői mandátumot szerzett. A külügyi állandó bizottság munkájában vett részt. 1998–2002 között az Orbán-kormány washingtoni nagykövete volt. Hazatérve folytatta egyetemi oktatói munkáját. Emellett meghívásos kurzusokat tartott Kolozsvárott a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, Varsóban a College of Europe posztgraduális képzésén, és a Washington állambeli Pacific Lutheran Universityn. 2006-ban habilitált doktori fokozatot szerzett a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol ennek alapján egyetemi magántanári címet ítéltek meg neki.
Transcribe →
A Politikatörténeti Intézet jelenlegi helyzete és további tervei, kiköltöztetés az Úri utcából (Tilos Rádió, 2023. január 11.)
Jan 25, 202300:24:20Tap to summarizeA Tilos Rádió És ti mikben vagytok? című műsorában a Hallgatói Szakszervezet tagjai kérdezték Ignácz Károlyt, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársát 2023. január 11-én. Az ügy további részleteiről itt olvashat: http://polhist.hu/osszefoglalo-borsos-miklos-emlekhely/ A Tilos Rádió És ti mikben vagytok? című műsorának archívuma itt található: https://tilos.hu/show/hasz
Transcribe →
A Politikatörténeti Intézet és Alapítvány eltávolítása az Úri utcából (Klubrádió, 2023. január 17.)
Jan 25, 202300:13:05Tap to summarizeDési János kérdezte Prosinger Líviát, a Politikatörténeti Intézet vezető munkatársát a Klubrádió "Reggeli gyors" című műsorában 2023. január 17-én. Az ügy további részleteiről itt olvashat: http://polhist.hu/osszefoglalo-borsos-miklos-emlekhely/ A Klubrádió műsorának teljes adása itt található: https://www.klubradio.hu/archivum/reggeli-gyors-2023-januar-17-kedd-0600-30391
Transcribe →
Az Árpád-házi uralkodószentek kultusza és 20. századi politikai kihasználása
Sep 18, 202200:40:23Tap to summarizeKLANICZAY GÁBOR történésszel, a CEU professzorával CSUNDERLIK PÉTER, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa beszélget az Árpád-házi uralkodószentek kultuszáról és 20. századi politikai kihasználásáról: - Az ókeresztény mártírokat mikortól és miért kezdték el szentként tisztelni, miként jött létre a „szentség” fogalma, milyen értékeket kívántak a példaképül megjelölt szentek életútján keresztül közvetíteni, és mi volt a funkciója a szentkultuszoknak a keresztény egyház pozíciójának megszilárdításában? - Mikortól és miért jelentek meg az „uralkodószentek”? Az ő helyük mennyiben volt problémás, és mennyiben jelentett ez visszatérést az “isteniként” ünnepelt római császárok vallási kultuszához? - Az ideális uralkodó középkori képét - győztes hadvezér, leveri a belső és a külső ellenségeit, bőkezű, virágzik alatta az udvar - miképpen lehetett összhangba hozni a szentség ideájával, a szentektől elvárt attribútumokkal (szegény, áldozatos, éhezik, magát feláldozza a vallásos közösségért, nem törődik a földi hívságokkal)? - Az „uralkodószentek” kultuszát a Pápai Állam vagy a különböző dinasztiák szorgalmazták? - Mi volt a célja az 1083-as szentté avatásoknak, volt-e bármilyen „népi” szentkultusza Szent Istvánnak és Szent Imrének, vagy ez csak tisztán Szent László politikai projektje volt? - Az Árpád-házi uralkodószentek kultuszát miképp használták fel rendszerlegitimációs, antiliberális és antibolsevik célra a „keresztény-nemzeti” Horthy-rendszerben? A beszélgetés eredetileg 2022. augusztus 26-án hangzott el a Klubrádió "Szabad a pálya" című műsorában az augusztus 20-i Szent István-nap alkalmából. * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
Transcribe →
Magyarország függő fejlődése
Aug 15, 202201:01:58Tap to summarizeFüggőség és felzárkózás globális történeti perspektívában – KISS VIKTOR, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének (PTI TEM) kutatója a Helyzet Műhely könyvek első kötetéről beszélget MARIKOVSZKY ANDREÁVAL, valamint a szerzővel, GERŐCS TAMÁSSAL. A könyv a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként. Célja, hogy visszahelyezze a gazdasági és politikai eseményeket a globális és történeti összefüggések közé, vagyis megmutassa, hogy a hazai események a világrendszer fejlődésének szerves részeként alakultak, de egyben formálták is a világtörténelmi folyamatokat. A globális elemzés a hosszú huszadik századot jellemző monopoltőkés hegemónia keletkezésével, nemzetköziesedésével, majd válságával kezdődik. Ennek a folyamatnak a körülményei határozták meg a háború utáni világgazdasági integrációt, és azon keresztül az államszocialista kelet-európai országok visszailleszkedését a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek keretében alakult ki Magyarországon az 1960-as évekre jellemző „hídmodell”, ami a külkereskedelmi szakosodás mellett a kádári kompromisszum belső társadalmi egyensúlyára épült. A rendszerváltáskori tulajdonreform körülményeit e hídmodell válsága határozta meg: míg a privatizációval a külföldi és belföldi tulajdonosi csoportoknak e válság során kialakuló viszonya intézményesült, a 2008-as világgazdasági válság olyan új helyzetet teremtett, amiben ez a viszony a külső integráció feltételeinek megváltozásával együtt tudott átalakulni. A 2010 utáni nemzeti tőkére alapozott rezsim saját hegemóniaépítésére tudja használni a tőkeképződést, ennek érdekében az állam egy új kiegyezést alakított ki a domináns német ipari tőke és a magyar nemzeti tőkésosztály között. Míg az előbbit az exportágazatokban, az utóbbit a belföldi szolgáltató szektorokban tőkésítette fel. A geopolitikai változásoknak köszönhetően a bővülő kínai és orosz tőkebefektetéseket is a hegemóniaépítésre használja. Azonban mint azt a könyv megmutatja, ez az átalakulás sem oldja fel a félperifériás függő fejlődést jellemző dilemmát a tőkéhez, fejlett technológiához és piacokhoz való hozzáférés és a tulajdon megtartása között. A HELYZET MŰHELYT 2011-ben alapították fiatal társadalomkutatók, hogy az aktuális magyar helyzetet baloldali kritikai szempontok bevonásával elemezzék, az egyetemek és kutatóintézetek individualista versenyszemléletével szemben egymást segítve, közösségben dolgozva. A Helyzet Műhely tagjai szakítottak azokkal az uralkodó nézetekkel, amelyek a kelet-európai társadalmakat a nyugati modell tökéletlen mintakövetőinek látják, vagy Magyarországot rendhagyó esetnek, kivételes nemzeti (külön)útnak tekintik. Ehelyett olyan globális történeti elemzési keretet kezdtek kidolgozni, amely a magyar rendszerváltást és a 2010 utáni rezsimet a kapitalista viszonyok részének tekinti. A Helyzet Műhely tagjainak közös elemzései eddig a Fordulat folyóirat 21. és 26. lapszámaiban jelentek meg 1989, illetve 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon címmel. A Helyzet Műhely Könyvek a Helyzet Műhely körüli szakmai munka eredményeit publikáló sorozat – ennek egyik kötetét tartja kezében az olvasó. Ajánljuk e könyvet és a sorozat minden darabját mindenkinek, aki arról gondolkodik, mi a helyzet ma a világban és Magyarországon.
Transcribe →
Művészet? A rendszerváltás emlékezete – emlékezet és rendszerváltás a művészetben
Jun 27, 202200:43:06Tap to summarizeTURAI HEDVIG művészettörténésszel és DON TAMÁSSAL, a debreceni Modem munkatársával két kiállítás kapcsán EGRY GÁBOR történész beszélgetett arról, hogy a művészet révén miként kerülhetünk közelebb a rendszerváltáshoz és a történelmi emlékezethez. A projektjeikben (Enyészpontok 4.0, Határeset - Modemart) bemutatott műalkotások egyik hangsúlyos eleme, nem egyszer kifejezett célja az, hogy a múlthoz való viszonyt művészi formában mutassák meg – ezzel is elgondolkodtatva mindazokat, akik akár laikusként, akár hivatásszerűen a múltat szeretnék megérteni. Mivel több a művészeti emlékezet a történetinél? Mit árul el a társadalom gondolkodásáról? Miért lenne hasznos, ha a történészek is szembesülnének a művészet emlékezeti potenciáljával? Ezeket és hasonló kérdéseket jár körül a beszélgetés az EU - United We Stand! európai uniós projekt részeként. Az adás eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában hangzott el 2022. április 29-én. KAPCSOLÓDÓ KIÁLLÍTÁSOK ÉS PROJEKTEK: Enyészpontok 4.0 https://enyeszpontok.hu/ Határeset - Modemart https://www.modemart.hu/program/hatareset/ EU - United WE Stand https://www.eab-berlin.eu/de/projekt/eu-united-we-stand * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
Transcribe →
Második világháború / 9 – Német múltfeldolgozás
May 29, 202201:28:04Tap to summarizeA Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A német múltfeldolgozásról szóló, nyolcadik adásban megtárgyalt filmek: - A gyilkosok köztünk vannak (Die Mörder sind unter uns, 1946 – r.: Wolfgang Staudte) - Maria Braun házassága (Die Ehe der Maria Braun, 1978 – r.: Rainer Werner Fassbinder) - A tengeralattjáró (Das Boot, 1981 – Wolfgang Petersen) - Sztálingrád (Stalingrad, 1993 – r.: Joseph Vilsmaier) A teljes sorozatot itt találja. * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
Transcribe →
Így működik a fasizmus
Apr 29, 202200:52:31Tap to summarizeA Társadalomelméleti Műhely podcastjában Antal Attila Piróth Attilával beszélget Jason Stanley Így működik a fasizmus című, magyarul 2021-ben a Théâtre le Levain (Kovász Színház) és a Napvilág Kiadó gondozásában megjelent kötetéről: https://napvilagkiado.eu/termek/igy-mukodik-a-fasizmus/ Szó esik arról, hogy Piróth Attila miért tartotta fontosnak Stanley munkájának lefordítását éppen a 2022-es választások előtt. A beszélgetőpartnerek körbejárják azt, hogy melyek a történelmi és kortárs fasizmus legfontosabb működésmódja, a pandémia kapcsán milyen támadások érik a szakértelmet és a tudományt, miért alapul a fasizmus egy patriarchális, rasszista és a bármilyen értelemben vett másokat kirekesztő attitűdön. Végül megbeszéljük azt is, hogy mit lehet kezdeni a fasizmus mögötti gazdasági okokkal és a fasizmusnak a globális kapitalizmusba való beágyazódásával. Természetesen a műsorban kitérünk arra is, hogy milyen ellenstratégiák lehetségesek egy fasiszta korszellem kibontakozása során. Olvasmány, a kötet Mércén megjelent részletei: https://merce.hu/tag/igy-mukodik-a-fasizmus/ És Attila új, Napvilág-os projektje: https://napvilagkiado.eu/termek/hogyan-valtoztassunk-meg-mindent/ * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
Transcribe →
Második világháború / 8 - Holokauszt
Apr 6, 202201:44:14Tap to summarizeA Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel. A történészekből (Csunderlik Péter, Bezsenyi Tamás, Fóris Ákos, Paár Ádám) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán? A holokausztról szóló, nyolcadik adásban feldolgozott filmek: Schindler listája (Schindler’s List, 1993 – r.: Steven Spielberg) A zongorista (The Pianist, 2002 – r.: Roman Polanski) Klein úr (Monsieur Klein, 1976 – r.: Joseph Losey) Az élet szép (La vita e bella, 1997 – r.: Roberto Benigni) * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
Transcribe →
A 2002-es ellenzéki „tökéletes kampány”
Mar 10, 202200:36:37Tap to summarizeA 2002-es választás útelágazásnak bizonyult a Harmadik Magyar Köztársaság történetében, amelyhez három toposz is kapcsolódik: A „jóléti rendszerváltás” programjával kampányoló szocialisták (a liberálisok asszisztálásával) a szoros győzelem utáni osztogatással kiürítették az államháztartást, és innen egyenes út vezetett a gazdasági „elkúrás” utáni megszorító politikához, az őszödi beszédhez, majd a szociálliberális kormányzás összeomlása után a Fidesz 2010-es kétharmados győzelméhez; Orbán Viktor a 2002-es, sokkszerű veresége után indult el a populista politika irányába, és ekkor szűnt meg párttá lenni a Fidesz, amikor a szövetséggé alakulással 2003-ban a szakrális vezetővé avanzsáló Orbán leválthatatlan elnökként tért vissza a polgári körökre támaszkodva; A 2002-es kampány paradigmaváltást jelentett a professzionális mozgósításban, a politikusok karaktergyilkossági kísérleteiben, a negatív kampány megjelenésében, és ezért a magyar közéletet mérgező „mentális polgárháború” kiváltója volt. Hogy valóban így van-e, azt Tóth Csaba és Lakner Zoltán politológusokkal beszéltük meg a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában 2022. március 4-én Csunderlik Péter vezetésével. További témáink: Ma már baloldali és liberális szavazók is olykor nosztalgiával tekintenek az 1998 és 2002 közötti „polgári kormányzásra”, amikor Orbán Viktor még úgymond visszafogott, decens és atlantista miniszterelnök volt. De valóban van-e alapja ennek az „aranykor-mítosznak”, miközben Orbán Viktornak talán azóta se volt annyira durva húzása, mint Simicska Lajos kinevezése APEH-elnökké? Az MSZP-ben milyen változások történtek 1998 és 2002 között? Kovács László miként vette át a párt irányítását, menedzselte igen professzionálisan a szocialista pártot, amelyet egy államszocialista utódpártból ekkor fazoníroztak egy modern szociáldemokrata párttá? Miért nem lett a sikeres pártelnök, Kovács László 2002-ben az MSZP miniszterelnök-jelöltje, és miért nem sikerült a baloldali messiásként várt Németh Miklós visszatérési kísérlete? Mikor és miért dőlt el, hogy Medgyessy Péter lesz az ellenzék miniszterelnök-jelöltje? A kampány hivatalos kezdetekor milyen eséllyel várták a pártok a választásokat? Kovács László és Medgyessy Péter miképp osztották el egymás között a feladatokat abban a „tökéletes kampányban”, amelyben az MSZP egyszerre riogatott a „köteles beszéddel”, és jelentek meg a párt politikusai a „jóléti rendszerváltás” programját megvalósítani tudó higgadt szakértőkként? Mi igaz a Ron Werber-legendából? * * * * * POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS Photo credit: Unsplash Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay
Transcribe →