Meddig épülhet a torony?

Igyekszem röviden leírni, amit Isten kegyelme által láthattam. Az első képben apósodat láttam, aki láncfűrésszel keresztbe felvágta az aszfaltot körülbelül olyan sávban, mint amikor vízvezetéket fektetnek le. Azonban tudtam, hogy ő azzal a céllal tette, hogy meghúzza a határokat. Arra vonatkozóan, hogy ennek mi a jelentése, milyen határt akart ő ezzel meghúzni, nem kaptam megértést.

A következő képben pedig ketten beszélgettünk. Az istállóban voltunk, ahol te takarítottad a tehenek alól a trágyát. Mondtam neked, hogy gyerekkoromban nagyon szerettem volna Újfaluban maradni, és gazdálkodni, de ez valamiért nem valósulhatott meg. Ennek ellenére megragadtam minden lehetőséget, hogy az állatok közelében lehessek. tíz évesen saját kaszám volt, és itt Libánban minden hajnalban felkeltem, és mentem kaszálni édesapámékkal. Ráadásul úgy, hogy ők nem költöttek, nem hívtak, és nem is várták el tőlem, hogy ezt tegyem. Kérdeztem tőled, hogy szereted-e, amit csinálsz, de nem volt egyértelmű a válaszod. Fáradtnak látszottál.

A következő képben pedig azt mondtad, hogy amíg itt van a fehér ló, addig beszélhetünk.

Ezek voltak a képek, amelyeket ma hajnalban adott az Úristen. Érdekességképpen mondom, hogy ezeket az álomképeket én nem kérem, és nem is én döntöm el, hogy kit látok álomban, hanem az, aki az álmot adja. Sokszor olyan embereket is elém hoz, akiket jóformán nem is ismerek. Viszont mostanában több újfalvi embert is láthattam álomban, akiket meg is kerestem. Többek között a komámasszony édesanyját, Madarász Enikőt, és gyerekkori barátom édesanyját, Ozsváth Máriát.

Úgy gondolom, hogy az első két kép nem szorul magyarázatra. Csupán a harmadik képre reflektálnék röviden. A fehér ló az apokalipszis első lovát jelenti. A lovak jelentéséről korábban sokszor írtam, és beszéltem. A Hodgyai Editnek címzett levelemben részletesen kifejtem, mit jelképeznek ezek a lovak. Mind a négy ló hatalmasságot jelöl, amely hatást gyakorol az életünkre. A fehér egészségi problémák, a vörös a háborúság, külső-belső harcok, a fekete a nélkülözés, szegénység, megmérettetés, a sárga pedig a halál. Általában a fehér, a vörös és a fekete egyszerre jönnek az életünkben. Ha az ember beteg, az háborúságot, vívódást szül az ő lelkében, és az éhínség, a nélkülözés is bekövetkezik, mert betegen az embernek nincs olyan étvágya, mint amikor egészséges, és más dolgoktól is el van szakítva, amiket addig rutinszerűen végzett. Teremtőnk azért engedi ezeket a megpróbáltatásokat, hogy valamiképp az igazságra, az Ő szavára fordítsa a figyelmünket, amíg nem késő. Ezért mondja az Úr Jézus, hogy boldogok, akik éhezik, és szomjazzák az igazságot, mert megismerik azt anélkül, hogy az apokalipszis lovai nyomást gyakorolnának az életükre. Bár tapasztalatom szerint a modern embernek nagyon pici az esélye, hogy elkerülje az apokalipszis lovaival való találkozást. Noha igazságkereső voltam, én sem kerülhettem el. Nekem is szükségem volt betegségre, böjtre, testi és lelki harcokra, megpróbáltatásokra ahhoz, hogy meglássam, amit korábban nem láttam. Hogy kinek milyen mértékben van szüksége az apokalipszis lovai által gyakorolt nyomásra, az igazságszeretet mértékétől függ. Nem tudhatom, hogy épp milyen stációban van az életed, de azt tudom, hogy az alázatos szívű embereknek még egy kis betegség, vagy gyengélkedés is sokat segíthet abban, hogy meghallják az Élő Isten életre hívó szavát, és kezdjék keresni a kapcsolatot vele.

Nincs kétségem afelől, hogy megvan benned az igazságszeretet. Viszont úgy érzem, hogy fontos említést tegyek két útvesztőről, amelyek minduntalan felütik a fejüket minden igazságszerető ember életében. Az egyik a vallásosság, spiritualitás, a másik az emberi okoskodás, filozófia, a gnózis. Én senkit sem tudok meggyőzni arról, hogy ez a két dolog a lélek ellen hadakozik és az Istennel való személyes kapcsolatot rombolja. Ezért azt kívánom, hogy a Magasságos Isten győzzön meg téged, ha neki úgy kedves.

A vallásosság kapcsán feljön bennem a szűzanya kultusz, ami képes megkötözni, és életfogytiglan betegségben és nyomorúságban tartani az embert. Ezért elmondom neked is, hogy Jézus Krisztus édesanyjának, Máriának semmi köze nincs a nevére épülő vallási kultuszokhoz, a csíksomlyói szűzmáriához, a magyarok nagyasszonyához, a boldog asszonyhoz stb. Tehát nem az Úr Jézus édesanyjával van a baj, hanem a nevére ráépülő kultuszokkal, amelyek babonaságban tartják az embereket. Egy barátom, miután megismerte az élő igazságot, a feltámadás erejét, őszintén megvallotta, hogy rendszeresen elzarándokolt a csíksomlyói szűzanyához, és amikor hazaért, ugyanúgy bekapcsolta a pornót, és kiverte, mint a zarándoklat előtt. Kemény és egyben szembesítő vallomás. Isten szemében, ami itt Székelyföldön zajlik az Úr Jézus édesanyja, Mária nevében, az bálványimádat, ami nyomorúságban, betegségben tartja az embereket. Ha kicsit utánanézel, hamar rájössz arra, hogy a Mária kultusz a már Jézus előtt is létező istenanya kultusz meghosszabbítása, amely az apostolok idejében az efézusi Diána néven volt ismeretes, aki a görögöknél Artemisz néven volt ismert. Tehát a Csíksomlyói Szűzmária, a Medjougorjei Szűzanya, a boldog asszony, a magyarok nagyasszonya, az Istennek szent anyja ugyanaz, mint a római, efézusi Diána és a görög Artemisz, aki nem más, mint Akháb király felesége, Jézabel, vagy az édenkerti Éva, aki elcsábította Ádámot, és azóta is uralja, testiségben és földhözragadtságban, a rothadás rabságában tarja az embereket. Ez mind megtévesztés. A sátán szó az arámi sata szóból ered, ami megtévesztést jelent. A megtévesztés lényege pedig az, hogy az ember az édenen kívül akarjon édent építeni, mint ahogy tesszük is egész halálunkig. Csakhogy az édenen kívüli édent, a mi Atyánk úgy nevezi, hogy Bábel. Bizonyára láttad te is a Bábel tornyának illusztrációját, amely kísértetiesen hasonlít az európai parlamentre. Az Úr Jézus édesanyjának egy fontos üzenete volt: "Mond az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek." Jn 2:5 Ennek ellenére azok, akik elvileg tisztelik Máriát, nem ismerik, és nem is akarják megismerni Krisztus beszédét. Ha pedig nem ismerik az Ő beszédét, hogyan tehetnék azt, amit ő mond?

A másik dolog az elmében halmozott tudás, a gnózis. Hamvas azt mondta, bárcsak egyike lehettem volna a 12-nek akik látták őt. Ezzel kijelentette magáról, hogy a filozofikus gondolatok labirintusában tévelyegve, ő nem találkozott a feltámadás erejével, és nem tapasztalta meg, hogy az Úr Jézus Szentlélek által ma is éppen úgy tanít, mint 2000 évvel ezelőtt, amikor itt volt testben. Magyarul Hamvas vallomása elárulja, hogy ő, Tolsztojjal ellentétben nem született újjá. Ugyanis Tolsztoj megvallotta, hogy ő egy volt a 12 közül, akik látták őt, mert megkapta az újjászületés ajándékát. És ugyanúgy, mint Pál apostol kárnak és szemétnek ítélt mindent a Krisztus ismeretének gazdagságáért. Még a rajongóit is elkergette magától, azt mondván, hogy Krisztust keressék személyesen, mert Ő az út, az igazság és az élet.

Sokáig én is azt hittem, hogy az igazság az, amit az elmémben, a tudásom fájában halmozhatok, de rá kellett jönnöm, hogy az még mindig a megtévesztés része, csúnya szóval élve mentális maszturbáció. Ugyanis az igazság nem egy elmélet (elme-élet), nem filozófia, nem teológia, nem az emberi gondolkodás terméke, hanem az Élő Istennel való személyes kapcsolat, aminek az útját az Úr Jézus megmutatta számunkra. Miért pont Ő? Azért, mert az Úristen maga lett testté őbenne, hogy nekünk testieknek, testben ragadtaknak megmutassa a lelkivé válás, a lélekké válás útját. Mit mond az Úr Jézus? Isten lélek, ezért szükséges, hogy akik imádják, lélekben és igazságban imádják Őt. A teremtés könyvében az áll, hogy teremté Isten az embert az ő képmására, az ő hasonlatosságára. Ha ezt összevetjük azzal, hogy Isten lélek, milyen következtetést vonhatunk le abból? Nem azt, hogy az ember is lélek? Akkor mi a test? Ahogy Pál apostol fogalmazza: a bűn teste, a bőrruha, amelyet azért kaptunk, hogy a lelkünk ne vesszen el a bűn miatt, és amit előbb vagy utóbb mindannyian le kell vessünk magunkról. Tehát a feltámadás itt a Földön van. Akinek itt nem történik meg, odaát sem fog megtörténni. Jézus úgy hívja, újjászületés. Ez a lelkivé válás, amikor már nem a test és nem az elme vezet, hanem a lélek. A szer-vezet. Isten szere, szeretete, szava, lelke. És ebben segítenek az apokalipszis lovai. A fehér, a vörös és a fekete. A sárga már a halál. Azt nem kellene senkinek sem megvárni. Azt mondja Teremtőnk, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát.

Sok mindent írhatnék még, de nem szeretnélek leterhelni, mert teljes meggyőződésem, hogy ha van benned igazságszeretet, és istenfélelem, te személyesen meg fogsz látni mindent, ha segítségül hívod az Úr Jézus nevét, és megismered az Ő beszédeit. Az, hogy az Úristen elém hozott álomban, azt bizonyítja, hogy Ő arra hív téged, hogy személyesen megismerd őt, hogy Istentől tanított és vezetett gyermek legyél, hogy ne kelljen emberek szavára vagy a saját értelmedre támaszkodj, mert a sajátnak vélt értelmünk is a tudás fájának szüleménye, ami halált szült az első emberpár számára, és amit mi is örököltünk.

Röviden a pokolról és a mennyről. Mint tudjuk, a legtöbb ember már itt a földön betekintést nyer mindkettőbe. Pokol azért létezik, mert noha ingyen adja, Isten nem kényszeríti rá senkire sem a látást, sem a bűnök bocsánatát, sem az újjászületés ajándékát. Ekképp, amennyiben az ember lelke nem tisztul meg, a test halálakor nem fog tudni kijönni a testből, a léttudat, aki valójában vagyunk, nem fog tudni elszakadni, elvonatkoztatni a testtől, és végig kell szenvedje a test rothadását. (Jób 33, Mk 9:44). Semmi nem vész el, csak átalakul. Ez igaz a lélekre is. Nem tud meghalni, csak átalakulni. Teljesen eltorzul, ördögivé, pokolivá válik, vagy pedig teljesen megtisztul, angyalivá, mennyei teremtésé változik. Ez fog történni a test halála után. A tisztítót...