Podcast
Sztori Podcast
Hosted by Sztori Podcast · HU
Ez a podcast a történetmesélés erejéről szól. Lafka Dávid történetek fejlesztésével foglalkozik egy hollywoodi piacra gyártó animációs filmstúdióban. Civilben is a történetmesélés hatását kutatja, ezért a podcastban különböző szakemberekkel és kreatívokkal vitatja meg, hogy a sztorimesélés, mint kommunikációs eszköz miért fontos a szakmai- és magánéletünkben. Ha szereted a jó sztorikat és érdekel a történetmesélés, ez a podcast neked szól!
Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:
patreon.com/SztoriPodcast
11episodes
Episodes
Newest firstAll episodes
Új hőst választottunk, de polgárrá válunk-e mellette?
Apr 1400:14:20Tap to summarizeEgy sorsfordító pillanat után mindannyian hősöket keresünk. De vajon tudjuk-e, mi tesz valakit igazi hőssé? Ebben a különleges epizódban Lafka Dávid a történetmesélés eszköztárával elemzi a jelenlegi társadalmi helyzetet.Választottunk valakit, aki képvisel minket, de a történet itt nem ér véget – sőt, most kezdődik el igazán. Mi a különbség a hős szavai és tettei között? Miért veszélyes, ha „megváltóként” tekintünk a vezetőinkre, és miért a mi felelősségünk, hogy ne dőljünk hátra az ünneplés után?Ez az adás nem a politikáról, hanem rólunk szól: az aktív polgárról, a morális iránytűről és arról a képességről, hogy felismerjük a manipulációt a körülöttünk zajló narratívákban.Kiemelt témák:A hős dramaturgiája: Miért nem az számít, amit a kampányban mondanak?Karakterívek a valóságban: Képes-e egy vezető a valódi változásra?A „hátradőlés” kockázata: Miért nem ér véget a demokráciában élő polgár feladata a választás napjával?Aktív polgárság vs. nézői attitűd.Kísérleti epizód. Rövid. Spontán.
Transcribe →
A film mint demokráciaépítő eszköz - Csizmadia Ervin
Jun 301:08:29Tap to summarizeMi köze van a demokráciának a filmekhez? Hogyan lehet jobban működő civil társadalmat építeni filmkultúrával? Miért kell kívülről is segíteni a demokratikus gondolkodást, és mi köze mindehhez Hollywoodhoz? Csizmadia Ervin, politológus és a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője gondolatébresztő válaszokat ad ezekre a kérdésekre.Szó lesz róla, hogyan lehetne a megfelelő filmes sztorikkal segíteni, hogy a demokrácia ne csak papíron létezzen, hanem az emberek életében is működjön. A filmes történetek ugyanis nemcsak mesék lehetnek, hanem térképek, amelyek megmutathatják, hogyan élhetünk jobban ebben a magyar demokráciában. Miért nem elég, ha csak a politikusok beszélnek a demokráciáról?Hogyan segíthetik a filmek, főleg az amerikaiak, hogy jobban értsük a demokrácia lényegét?Miért fontos az állampolgári nevelés, és hogyan válhat egy jó film jó tanárrá is egyben?Hogyan válhatna a magyar filmkultúra is a demokrácia „mesemondójává”?Miért fontosak a történetek, amelyek a mindennapi életből mutatják meg, hogyan lehet jól élni a demokráciában?Hogyan mutathatják meg az életmódfilmek a hétköznapi problémák megoldását, és miért fontos ez a társadalmi kohézió szempontjából?Miért nem működik, ha csak díszleteket építünk a demokráciához, de a tartalom hiányzik?Miért lehet veszélyes, ha a demokrácia támogatása csak politikai deklarációkra épül, és hogyan segíthet ebben a kultúra?Hogyan adhatnak a filmek példát arra, hogyan oldjunk meg gondokat, és hogyan legyünk együttműködőbbek?Közben olyan filmekről beszélgetünk, mint A védelmező-trilógia, Kapj el, ha tudsz, Színes fátyol, Notting Hill / Micsoda nő, Az elnök emberei, A pénzcsináló és az Egy ágyban az ellenséggel. Hazai frontról pedig a Brazilok, Becsúszó szerelem, Futni mentem, és Véletlenül írtam egy könyvet című filmek merülnek fel pozitív példaként. Hiszen ezek a filmek is mind nem pusztán szórakoztatnak – segítenek megérteni önmagunkat és a világot. Csizmadia Ervin szerint a filmek olyan eszközökök lehetnek, amikkel segíthetjük, hogy a demokrácia ne csak egy szó legyen, hanem egy élhető valóság. Hiszen a demokrácia nem virágzik magától – támogatni kell, kívülről és belülről egyaránt. Ebben pedig a történetmesélés – akár a filmvásznon, akár a civil társadalom tereiben – kulcsszerepet játszhat.Fotó: Díner TamásCsizmadia Ervint itt követheted: https://www.facebook.com/csizmadiaervinmeltanyossag/?locale=hu_HUCsizmadia Ervin könyvei:https://moly.hu/alkotok/csizmadia-ervinMéltányosság Politikaelemző Központ:https://meltanyossag.hu/Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:patreon.com/SztoriPodcast---Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:Facebook: facebook.com/sztori.podcastZárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/Instagram: instagram.com/sztori.podcast--Hirdetés és együttműködés:peter@showcast.techwww.showcast.tech
Transcribe →
Hős vagy híresség lennél? Személyes márka - dr. László Móni
Feb 5, 202500:58:41Tap to summarizeElőször is, nem igazán vagyunk tudatosak abban, hogy mennyi mindent árul el rólunk egy történet: Amit mi mesélünk magunkról, amit mások mesélnek rólunk, vagy amit mi mesélünk bármiről. Másodszor, az, hogy milyen történeteket mesélünk, nem csak magunkról, hanem úgy általában, az nagyon erősen kapcsolódik ahhoz, hogy egyáltalán magunkban milyen történeteket mesélünk magunkról. Mi az a narratíva ami bennünk él arról, hogy mi kik is vagyunk. Harmadszor pedig ott van még a “nekem nincsenek történeteim” probléma, amin sokaknak kell dolgoznia. Dr. László Móni a személyes márkaépítés egyik első hazai kutatója, képviselője és népszerűsítője. Közel két évtizede dolgozik tanácsadóként, blogja (personalbranding.blog.hu) a terület megkerülhetetlen szakirodalma. Vele beszélgetek arról, hogy milyen sztorikat (ne) meséljünk magunkról. Hiszen a történetek nemcsak mesék – hanem önarcképek is. Hogy mit mondunk el magunkról, másokról, vagy bármiről, az nem csupán szórakoztat, hanem elárulja, kik vagyunk. Egy jól megformált történet eszköz arra, hogy kapcsolódjunk másokkal, hitelességet építsünk, és értéket adjunk. Az epizódban azt vizsgáljuk, hogyan hatnak a történeteink a személyes márkánkra, és milyen felelősséget hordoznak. Egy dolog ugyanis mesélni – és egy másik, hogy miért és hogyan tesszük ezt. Joseph Campbell szavaival élve: "Híresség vagy hős?" A hős a közösségéért cselekszik, nemcsak önmagáért. A történetmesélésben ugyanígy az a cél, hogy a hallgatóid számára adj valami értékeset, ne csak magad építsd. De mitől lesz hiteles, releváns és etikus az, amit elmesélsz? Az epizódból választ kapsz többek között ezekre a kérdésekre: Hogyan kapcsolódik az, hogy mit mesélünk magunkról, ahhoz, hogy mit hiszünk magunkról? Miért árulkodik az értékrendünkről az, hogy milyen történeteket tartunk elmondásra érdemesnek? Milyen történetekből épül fel egy erős személyes márka, és hogyan kerülhetjük el az öncélúságot? Mi a különbség egy hatásos és egy öncélú történet között? Miért fontos, hogy a történeteinkkel ne csak szórakoztassunk, hanem értéket is adjunk? Hogyan befolyásolja az online és offline jelenlétünk hitelességünket? Mitől lesz egy sikertörténet valóban hatásos és őszinte, nem csupán "fényesre csiszolt"? Miért veszélyes “vérző sebeket” mutatni a történeteinkben? Hogyan találjuk meg a határt az etikus történetmesélésben? Miért szükséges konfliktust és feszültséget építeni a történetekbe? Zárszóként: A történetek olyanok, mint a térkép, amit mások kezébe adsz – vezethetnek, inspirálhatnak, és építhetik a hitelességed. De csak akkor működnek, ha őszinték, relevánsak, és értéket adnak a hallgatóknak. Ahogy a mesékben a sárkány legyőzése a lényeg, úgy a történeteinkben is a küzdelem és a tanulság az, ami valóban megérinti az embereket. Az igazi történetmesélő nemcsak önmagáért mesél – hanem azért, hogy másokat is jobbá tegyen. Dr. László Móni elérhetőségei és könyvei: https://personalbranding.blog.hu/ https://www.instagram.com/laszlomoni_personalbranding/ https://moly.hu/alkotok/laszlo-moni Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Transcribe →
Szavak nélkül: a vizuális történetmesélés ereje - Gombos Gáspár & Molnár Márk
Jun 5, 202401:08:54Tap to summarizeA képekkel való történetmesélés évezredek óta az életünk része. A téma két nagyágyújával beszélgetek a vizuális történetmesélés kulisszatitkairól: Gombos Gáspárral & Molnár Márkkal. Star Wars, Maze Runner, Godzilla, Majmok Bolygója, Riddick, Warhammer, Love, Death & Robots, Final Fantasy - ez csak pár cím, ami a munkásságukhoz köthető. A dinamit duó több mint tíz éve dolgozik együtt a Pixoloid Studios színfalai mögött, de van úgy, hogy nemzetközi produkciókban külön-külön is foglalkoznak látványtervezéssel, art direkcióval, sztoriboardozással, díszletekkel és illusztrációkkal - tulajdonképpen mindennel, ami választ adhat rá, hogyan kell képekben megfogalmazni egy sztorit. A beszélgetés során a lenti kérdésekre keressük a választ: Milyen művek inspirálták őket, hogy ezt a pályát válasszák? Milyen meghatározó gyerekkori élmények és sztorik vezettek el idáig? Miért tartják igazán fontosnak a történetmesélést a családon belül is? Látványtervezőként és art direktorként hányféle módon és időpontban léphetnek be egy projektbe? És melyik a kedvenc verziójuk? Hogyan foglaljunk össze néhány kulcsképben egy mozifilmnyi történetet? Miként adhatja át a történet hangulatát a látványtervező pusztán állóképeken? Hogyan szolgálják a színek, a kompozíció és a világítással való játék a történetet egy állóképen? Hogyan mesél el a szereplő és a környezete viszonya egy történetet? Mennyi eszközünk áll rendelkezésre akár utómunkában is kihangsúlyozni elemeket egy képen, hogy odairányítsuk a nézőnk figyelmét? Hogyan lehet brutál dinamikussá tenni egy képet? Mi a közös és mi a különbség a storyboard és a képregény között? Mi az a concept board és hogyan használják a reklámszakmában? Az egyes formák és azok egymáshoz fűződő viszonya hogyan hatnak a nézőre, és ezáltal hogyan segítik a történetmesélést? Gáspár és Márk nemcsak a szakmájuk nemzetközi ászai, de néha tanítják is ezt - nemrég például a MOME-n. Nem csoda tehát, hogy a beszélgetés olyan, mintha egy sziporkázó sztorizás és egy szakmai mesterkurzus vágtázó elegye lenne. Molnár Márk kisfilmje https://www.seedshortfilm.com/ A Pixoloid Stúdiót itt tudod követni: https://pixoloid.net/ https://www.instagram.com/pixoloidstudios/ https://www.facebook.com/pixoloidstudios/ https://www.artstation.com/pixoloid Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Transcribe →
A humor rejtvényfejtés, a poén a feladvány - Kőhalmi Zoltán
May 8, 202401:19:52Tap to summarizeKőhalmi Zoltánnal beszélgetek, akit humoristaként és standup-előadóként szeret és ismert meg az egész ország - 25 éve van a pályán, és még 2022-ben is az ő előadása volt a legnézettebb Comedy Special a Comedy Central műsorán. Emellett pedig az elmúlt években két regényt is írt, bravúros történetmeséléssel: A férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit, avagy 101 hulla Dramfjordban-t és Az utolsó 450 évet. "Amikor kitalálok egy poént, akkor magamnak adok egy feladványt" Nagyon izgalmas Kőhalmi megközelítése, miszerint neki a humor nem más, mint rejtvényfejtés, amiben a poén mindig a feladvány. Dumáltunk sokat a fejlesztésről, hogy az első ötlet mindig triviális, és el kell hajítani, illetve hogy azzal különbözteti meg magát a többiektől, hogy sokkal többet gondolkodik a poénokon és verziózik velük. Abból érdemes kiindulni, hogy minden poén egy zavarkeltés, egy meghökkentés. És sokszor az a jó humorban, hogy attól lesz valami vicces, hogy nem mondasz el mindent a történetből. Sok poén ugyanis amiatt a hézag miatt működik, amit a hallgató fejben tölt ki. Mivel sok közös van a standupban és a storytellingben, ezért a történetmesélésre megint egy elképesztően izgi nézőpontra kaphatunk rálátást. Nagyon színes beszélgetés lett, imádtam minden mellékvágányát, dumáltunk filmekről és sorozatokról is, mint a Beef, a Dark, és a Sekény Sírhant, de érintettük azt is, hogy az hogyan jött, hogy Zoli írt egy animációs rövidfilmet a 2000-es évek elején két mindenre elszánt, őrült nyúlról, amiből egy (egyébként tök király) Zagar videoklip készült. (link lent) Ezen kívül mindent is átbeszélünk, ami idevág: Miket olvasott Zoli gyerekként? Milyen vígjátékok inspirálták arra, hogy humorista lesz? Hány rétege van egy viccnek? Mitől működik egy poén? Hogyan elemezte ki gyerekként a vicceket? Mit jelent az, hogy magát strukturalista humoristának tartja? Miért kell máshogy ütemezni a sztorit vagy a poént a színpadon, mint leírva? Miért fontos a humor a feszültség kikönnyítésében? Mennyire kötött a paródia írás játéktere? Könnyebb paródiát írni mint nem-paródiát? Mi érdekelte a skandináv krimi paródia megírásában? Milyen olvasói elvárásokkal kell szembenéznie, amikor az első regényét megírta és mit tanult a visszajelzésekből? Hogy strukturálná máshogy, mesélné máshogy a sztorit? Miért a krimit választotta az első regény műfaji játékterének? Miért volt tanulságos a világépítést túltolni, és újra a sztorira koncentrálni a második regénynél? Miről szól a harmadik regény? Mit is jelent az elvárások átka? Hogyan egyeztethető össze az írói és a standup-előadói életforma? Tud egymásra jótékonyan hatni a kettő? Hogyan segíthet egy mind map a stand-up-est tervezésében Hogy megy a poénok és sztorik fejlesztése közönség nélkül és a közönséggel való tesztelése? Hány verzión esik át fejben, papíron és a közönségen mire a estbe kerül egy sztori vagy panel? Hol helyezi el magát Zoli a storyteller skálán? Milyen storytellerek coacholják a dumaszínházas standuposokat? Kéne a humoristáknak komoly témákról beszélniük itthon? Milyen vicceket meséltek a görögök és az ókori északi népek? Miért hasznos a nevetés és miért marad meg jobban az emlék egy humorral előadott információ esetében? Gazdag beszélgetés, sok útravalóval, baromi jó hangulattal. Még több ilyen epizódot kívánok magunknak! :) Bossa Astoria videoklip https://www.youtube.com/watch?v=iNywH1RU5Ac Kőhalmi Zoltánt itt tudod követni: https://www.instagram.com/kohalmizoltanhivatalos/ https://www.facebook.com/KohalmiZoltan Kőhalmi Zoltán standup-estjei: https://dumaszinhaz.hu/fellepok/Kohalmi-Zoltan/ Kőhalmi Zoltán regényei: https://moly.hu/alkotok/kohalmi-zoltan Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Transcribe →
Lemértük, hogy mitől jó egy sztori - Kun Miklós
Apr 24, 202400:39:06Tap to summarizeAz előző epizód folytatásában Kun Miklóssal jövünk vissza két nagy attrakcióval. Miklós az Essence Mediacom stratégája, aki 20 éves reklámipari múltja mellett storytelling kurzust tart a Károli Gáspár Református Egyetemen. A két attrakció pedig az alábbi lesz: Végignézzük, hogy a márkák milyen archetípusokat szeretnek magukra ölteni a célcsoportjuk szemében azok közül, amely archetípusokat Carl Gustav Jung csoportosított először, és amiket egyébként a történetmesélők is előszeretettel használnak, amikor egy sztori karaktervilágát építik fel. - mit jelent az, hogy "egy márka egy mentor"? - miért olyan fontos a 12 jungi archetípus?- a Nike miért a hős archetípusba tartozik, mint Harry Potter?- a TED miért a bölcs öreg archetípusába, mint Dumbledore professzor?A sort még hosszan fogjuk folytatni. Utána pedig egy tudományos kutatás alapján rövid történeteket elemzünk ki, és a visszamérésekből megállapítjuk, hogy a legjobb sztorik melyik összetevőjük miatt voltak óriási hatással a közönségre. Sztori Konfliktus Fordulópont Dráma Szépség Metafora Te mit tippelsz, melyik szempont bizonyul a legfontosabbnak egy jó sztorihoz? Tulajdonképpen azt vezetjük le tudományos alapon, hogy mitől is jó egy sztori. Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Transcribe →
Ez a kommunikációs üzenet túlélőgépe - Kun Miklós
Apr 10, 202401:13:38Tap to summarizeEgy jó reklám vagy egy jó történet terjedését hogy segíti a megfelelő mémek használata? És mi is az a mém? A memetika tudománya hogyan kapcsolódik a történetmeséléshez? Miért mondhatjuk egy jó történetre, hogy nem más, mint megtervezett információhiányok sorozata? És hogyan működnek a jó történetek a kommunikációs üzenet túlélőgépeként? Kun Miklóssal beszélgetek, az Essence Mediacom stratégájával (Chief Strategy Officer), aki a reklámiparban eltöltött 20 éve mellett storytelling kurzusokat is tart a Károli Gáspár Református Egyetemen. A fent említett kérdések mellet az alábbi témáknak nézünk a mélyére: Mi a memetika és a mém szerepe a reklámkampányokban? Miért tud félre menni egy kampány, ha rosszul használjuk a mémeket? Miért fontos, hogy a reklámkampánynál az üzenet annyira egyszerű legyen, hogy le tudd írni egy gyufás skatulya hátoldalára? Ha valamire azt mondjuk olcsó, azzal azt is üzenjük, hogy gagyi? Jobban számít, hogy mit mondunk, annál, minthogy mennyit költünk a reklámra, ami elviszi az üzenetet? Fontos téma, hogy a történetmesélésben is a megfelelő mémek bedobása segítse, hogy átmenjen az üzenet, és ne blokkolja semmilyen korábban kialakult sztereotípia a történet vagy a mondanivaló megértését. Mi a sztori bogáncsa, ami beakad az emberek agyába, hogy továbbvigyék? A "csupasz" üzeneteket miért nem fogja továbbvinni a szájhagyomány? Mennyire könnyű a megfelelő sztorit megtalálni a kereskedelmi üzenetedhez? Egy jó történet megtervezett információhiányok sorozata - Miért? Mert mi lenne, ha azzal kezdenénk a Star Wars sztoriját, hogy kiderült, hogy Darth Vader a főhős apja!? Miért kell néha megerősíteni, néha pedig megsérteni a nézői elvárásokat? (spoiler: a bevonódás miatt, de mit értünk ez alatt?) A sztorinál az utolsó információ részlet megértése mikor és hogyan vezethet katartikus élményhez? Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Transcribe →
LinkedIn-posztoktól egy nagyregényig - Gazsi Zoltán
Mar 27, 202402:05:28Tap to summarizeNagyinterjú, 3 kamerával felvéve. Ilyen még nem volt. Gazsi Zoltánnal beszélgettem, az Eisberg Kft. ügyvezetőjével, aki Példakép-díjas üzletember, és úgy használja a storytellinget a LinkedIn-posztjaiban, hogy abból nem csak cégvezetők tanulhatnak, hanem mindannyian. Nem csoda, hogy a 17.000 követője van. Az sem csoda, hogy a Líra kiadó felkérte egy könyv megírására. Az "Emberszemlélet" című kötet tele van remek sztorikkal cégvezetésről, magánéleti kihívásokról, és Zoli rákbetegséggel való küzdelméről. A nagy dózis életigenlésről nem is beszélve. Ez a vezetői könyvek Ted Lasso-ja. Receptre kéne ezt is felírni mindenkinek. (április 4.-től a könyvesboltokban!) Ez meg itt egy szuperjó beszélgetés, tele idézhető mondatokkal és bomba jó történetekkel, amikből mind tanulhatunk. Zoli már csak ilyen. A 3 kamerás felvételért köszönet Tóth-Czere Péternek és a Showcast Medianak - nagyon kedves volt tőletek, imádok veletek dolgozni. :) Egyébként Gazsi Zoltán rendszeresen tart előadásokat egyetemeken, konferenciákon és képzéseken, emellett a BCSDH (Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) és a SWISSCHAM (Svájci–Magyar Kereskedelmi Kamara) elnökségi tagja, valamint a Kórházsuli Alapítvány és a Budapesti Fesztiválzenekar nagykövete. Sok témába kapunk bele ebben az epizódban: Zoli gyerekkoráról, és hogy mikor vált fontossá az életében a történetmesélés? Kik Zoli példaképei és miért? Miért tekinthetnek mások rá vajon példaképként? Hogyan áll Zoli ügyvezetőként a cégtulajdonosokkal? Miért fontos az ügyvezetői szabadsága? Az Eisberg cég kultúrájáról Önismeretről, önreflexióról, öngondoskodásról és önigazolásról Miért kompaktak és csattanósak Lin-csi apát történetei? Hogyan jó példa ez egy LinkedIn-posztra? Fogyasztói felhalmozásról (és annak pszichológiai hátteréről,) és felelőtlen szemét-kezelésről A dolgozók belső motivációjáról és hogyan találjuk meg, hogy milyen munka való nekünk? Terézanyu-pályázat és miért fontosak a női történetek, és hogy megosszuk egymással? Időgazdálkodás, és Zoli mire képes nemet mondani és mire nem? Miért fontos az emberi hálózat körülötte, és hogyan kell értékes kapcsolatokat építeni és fenntartani? Hogyan írjunk bomba LinkedIn-posztokat, történetmeséléssel ötvözve? Milyen béna Linkedin-posztokba fulladunk bele? Tiszta szándékról és bölcsességről Stresszfaktorok és stresszkezelés különböző kultúrákban Joseph Campbellről és hogyan hatottak Zolira a könyv megírásakor? A oroszok tószt-mondási szokása hogyan hatott Zolira? Különböző országok és kultúrák történetmesélési kedvéről A Lefkovicsék gyászolnak című filmről Részletek a könyvből, céges sztorik Zoli küzdelméről a rákkal, a legnehezebb és legfelszabadultabb pillanatokról Írói felelősségről és hagyatékról Hogyan lehet egy vezetői könyvvel elérni nem-vezetőket is? Céges transzparenciáról Az itthoni történetmesélési kultúráról, közönyről, közbizalomról, kíváncsiságról Az Élet étterme projektről Életszemléletről, prioritásokról, az élet legfontosabb történetéről ...a bravúr pedig azt, hogy mindezt rengeteg jó sztorin keresztül beszéljük át! Fotó: Szalmás Krisztina Itt követheted Gazsi Zoltánt: https://hu.linkedin.com/in/zoltan-gazsi Itt rendelheted meg az "Emberszemélet" című könyvet: https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/memoar-eletrajz-interju/emberszemlelet-az-eletigenlo-cegvezeto Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel:patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol:Facebook: facebook.com/sztori.podcastZárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés:peter@showcast.techwww.showcast.tech
Transcribe →
Születéstörténetek: érzelmileg ennél intenzívebb sztorit nem találsz - Görbicz Adria
Mar 13, 202400:59:47Tap to summarizeEgy történet, amelyben nagyon közel van élet és halál. Mindannyiunknak van ilyen története, legfeljebb nem mesélték el nekünk. A tétek nagyok, a fordulatok váratlanok, és nincs ennél személyesebb történetünk - akár a saját születésünk, akár a gyermekünk születését meséljük el. Görbicz Adriával a születéstörténetek fontosságáról beszélünk. Adria bábaként évtizedek óta kísér szüléseket, a Bábakalács Születésház Kft. alapítója és vezetője, Ingeborg Stadelmann: “A bába válaszol” című könyvének a második magyar kiadásának fordítója. A Bábakalács Szülészfelkészítő Podcastban és saját kurzusokon is segít a leendő anyáknak felkészülni arra, amire lehetetlen felkészülni. Adria elmeséli, hogyan alakult úgy az élete, hogy "véletlenül" bába lett? Milyen elveket vall a szülések kísérésével kapcsolatban? Segít megfejteni, hogy a régi bába-könyvek szerint miért szüléstörténeteken keresztül kell tanítani a családokat. Miben segíthet a biológiai "tananyag", és hogyan adhatnak többet a jó esettörténetek? Milyen olyan apró részletekre világítanak rá, amik a száraz elméletben nincsenek benne? Miért kéne rávilágítani a fókuszt a jó történetekre? Miért ártalmas, hogy csak a rémtörténeteket találja meg és osztja meg a közösség? Hogyan adhatnak sok erőt ezek a történetek? Hogyan változnak ezek a történetek az idő múlásával, amikor újra és újra elmeséljük? A nehéz történetek mikor válnak elmesélhetővé, és ki segíthet feldolgozni azokat? Hol találhatunk jó születéstörténeteket? Miért és hogyan kell elmesélnünk újra és újra a gyermekeinknek a születésük történetét? A beszélgetés fő fókuszában a műsorvezető fiának a születésének a története fog állni, és ezen keresztül fog szó esni a hormonokról, és más biológiai tényezőkről (főszerepben az oxitocin!), és számos hasznos információt és tippet tudhatunk meg a szülés természetes folyamatával kapcsolatban is. Annak is érdemes meghallgatni, aki szeretne többet tudni a szülésről, és annak is, aki csak szereti a jó sztorikat. Bábakalács Születésház https://ababababaja.wixsite.com/babakalacs/blank-cn03 https://www.facebook.com/BabakalacsSzuleteshaz/?locale=hu_HU https://www.youtube.com/@babakalacsszuleteshaz2516 Ingeborg Stadelmann: “A bába válaszol” című könyve https://moly.hu/konyvek/ingeborg-stadelmann-a-baba-valaszol Bábakalács Szülészfelkészítő Podcast https://open.spotify.com/show/66HxKznLMZtkYtny1U0T4v Hoztam E Világra csatorna https://www.youtube.com/@HOZTAMEVILAGRA Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Transcribe →
1.5 mp alatt behúzni a figyelmet, gazdaságosan - Pőcze Balázs
Feb 28, 202401:02:49Tap to summarize"A reklámok legnagyobb ellensége nem a többi reklám, hanem hogy körülöttünk folyamatosan szövik a történeteket." Pőcze Balázzsal, a MITO kreatív-igazgatójával beszélgetek a történetmesélés reklámban elfoglalt szerepéről, és hogy mekkora súllyal van jelen 2024-ben a storytelling egy reklámügynökség életében. Két nagy tanulságot vontam le ezután: Minden márka mögött ott vannak a történetek, ha elég hosszan keresgélünk A reklámtervezés folyamatának végén jön csak a történetmesélő képbe Lesz szó természetesen a 30 másodperces tv spotok problematikájáról. Amiben egy darab, mély gondolat kellene, hogy megtapadjon, sokszor az ügyféligény mégis az, hogy a sztori mellett 6-8 infó hangozzon. De hogy lehet 6-8 infót átadni egy 30 sec-es szpotban? A gyógyszert (vagyis a core üzenetet) cukorkába (sztoriba) csomagolva adjuk be? Vagy keverjük el a gyógyszert és a cukorkát? A lezárt sztori működik jobban vagy a nyitott történeteket, kérdésfelvetéseket? "A reklámok java része úgy érkezik a fogyasztóhoz, hogy a fogyasztó nem akarja azt. Váratlanul és kéretlenül. Úgyhogy cserébe kell valami okot adni nekik, hogy odafigyeljenek. Hogy meghallgassák a reklámozót. És az se legyen illúzió, hogy ha az első másodpercben még meg tudtad ragadni a figyelmét, akkor a végéig kitart a figyelme." Példaként elhangzik néhány kampány is olyan márkáktól, mint a BMW, és Apple, a Telekom, Microsoft, vagy az OTP. Nem megyünk el mellette, hogy egy időben nagy buzz volt a történetmesélés körül a reklámiparban, de mégis, előtte mintha jobban meséltek volna történetet és több történetet meséltek volna. Mintha nem történt volna változás. Vagy még rosszabb lett a helyzet? Balázs ki is emeli, hogy a történetmesélés lehetősége mennyire a workflow végén kerül csak az asztalra: "Laikus számára sokkoló lenne, ha tudnánk, hogy a kampánytervezés során mennyire késői fázisban lépnek be a történetmesélők a munkába, mint az újságíró vagy a filmrendező." A sok izgi téma mellett ilyen kérdésekre kapunk választ: Amikor másfél másodperced van, hogy a fogyasztó nehogy elnyomjon a videódról, akkor mennyire számít a többszáz éves tudás, amit tanultunk a dramaturgiáról? Képes egy plakát a történetmesélésre? Hogy lehet Petőfi és Arany barátságán keresztül edukálni az Office használhatóságát? Milyen típusú platformokat használ a reklám a történetek elmesélésére (oral, written, visual storytelling)? Mi az a digitális történetmesélés? Mik a MITO legsikeresebb megoldásai, amiben a történetmesélés nélkül közel nem lett volna olyan ütős a kampányuk? Milyen területekről szoktam történetmesélő szakembereket bevonni a munkafolyamatba? Milyen trükkökkel képes egy ügynökség kiterjeszteni a reklámeszközök limitációit, hogy mélyebb sztorikat meghallgatására érzékenyítse a fogyasztót? Hogyan tud hőstörténetet faragni a reklám valódi emberekről, mélyen személyes, gyönyörű filmet? Mit kezdene Tarr Béla egy mai youtube-kampány briefjével?Hogyan lehet érdekessé tenni egy sztorit, ha egy mondatod van a plakáton? Miért húz be jobban a sztoriba egy film teaser trailer-e, mint a trailere? Lehet-e etikus módon használni a sztorikat, miközben olyasmiről akarjuk meggyőzni néha a fogyasztót, amit magától nem tenne meg? Sörreklámnál milyen sztori-megoldást dobott vissza a önszabályozó reklám testület? Amikor másfél másodperced van, hogy a fogyasztó nehogy elnyomjon a videódról, akkor mennyire számít a többszáz éves tudás, amit tanultunk a dramaturgiáról? A MITO-t itt éred elhttps://mito.hu/ https://www.facebook.com/hellowearemito/ https://hu.linkedin.com/company/hellowearemito Pőcze Balázs cikkei https://raketa.hu/szerzo/pocze-balazs INTRO https://intro.co.hu/ Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast --- Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast -- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech
Transcribe →