"A reklámok legnagyobb ellensége nem a többi reklám, hanem hogy körülöttünk folyamatosan szövik a történeteket."

Pőcze Balázzsal, a MITO kreatív-igazgatójával beszélgetek a történetmesélés reklámban elfoglalt szerepéről, és hogy mekkora súllyal van jelen 2024-ben a storytelling egy reklámügynökség életében.

Két nagy tanulságot vontam le ezután:

Minden márka mögött ott vannak a történetek, ha elég hosszan keresgélünk
A reklámtervezés folyamatának végén jön csak a történetmesélő képbe

Lesz szó természetesen a 30 másodperces tv spotok problematikájáról. Amiben egy darab, mély gondolat kellene, hogy megtapadjon, sokszor az ügyféligény mégis az, hogy a sztori mellett 6-8 infó hangozzon.

De hogy lehet 6-8 infót átadni egy 30 sec-es szpotban?
A gyógyszert (vagyis a core üzenetet) cukorkába (sztoriba) csomagolva adjuk be?
Vagy keverjük el a gyógyszert és a cukorkát?
A lezárt sztori működik jobban vagy a nyitott történeteket, kérdésfelvetéseket?

"A reklámok java része úgy érkezik a fogyasztóhoz, hogy a fogyasztó nem akarja azt. Váratlanul és kéretlenül. Úgyhogy cserébe kell valami okot adni nekik, hogy odafigyeljenek. Hogy meghallgassák a reklámozót. És az se legyen illúzió, hogy ha az első másodpercben még meg tudtad ragadni a figyelmét, akkor a végéig kitart a figyelme."

Példaként elhangzik néhány kampány is olyan márkáktól, mint a BMW, és Apple, a Telekom, Microsoft, vagy az OTP. Nem megyünk el mellette, hogy egy időben nagy buzz volt a történetmesélés körül a reklámiparban, de mégis, előtte mintha jobban meséltek volna történetet és több történetet meséltek volna. Mintha nem történt volna változás. Vagy még rosszabb lett a helyzet? Balázs ki is emeli, hogy a történetmesélés lehetősége mennyire a workflow végén kerül csak az asztalra: "Laikus számára sokkoló lenne, ha tudnánk, hogy a kampánytervezés során mennyire késői fázisban lépnek be a történetmesélők a munkába, mint az újságíró vagy a filmrendező."

A sok izgi téma mellett ilyen kérdésekre kapunk választ:

Amikor másfél másodperced van, hogy a fogyasztó nehogy elnyomjon a videódról, akkor mennyire számít a többszáz éves tudás, amit tanultunk a dramaturgiáról?
Képes egy plakát a történetmesélésre?
Hogy lehet Petőfi és Arany barátságán keresztül edukálni az Office használhatóságát?
Milyen típusú platformokat használ a reklám a történetek elmesélésére (oral, written, visual storytelling)?
Mi az a digitális történetmesélés?
Mik a MITO legsikeresebb megoldásai, amiben a történetmesélés nélkül közel nem lett volna olyan ütős a kampányuk?
Milyen területekről szoktam történetmesélő szakembereket bevonni a munkafolyamatba?
Milyen trükkökkel képes egy ügynökség kiterjeszteni a reklámeszközök limitációit, hogy mélyebb sztorikat meghallgatására érzékenyítse a fogyasztót?
Hogyan tud hőstörténetet faragni a reklám valódi emberekről, mélyen személyes, gyönyörű filmet?
Mit kezdene Tarr Béla egy mai youtube-kampány briefjével?Hogyan lehet érdekessé tenni egy sztorit, ha egy mondatod van a plakáton?
Miért húz be jobban a sztoriba egy film teaser trailer-e, mint a trailere?
Lehet-e etikus módon használni a sztorikat, miközben olyasmiről akarjuk meggyőzni néha a fogyasztót, amit magától nem tenne meg?
Sörreklámnál milyen sztori-megoldást dobott vissza a önszabályozó reklám testület?
Amikor másfél másodperced van, hogy a fogyasztó nehogy elnyomjon a videódról, akkor mennyire számít a többszáz éves tudás, amit tanultunk a dramaturgiáról?

A MITO-t itt éred el
https://mito.hu/

https://www.facebook.com/hellowearemito/

https://hu.linkedin.com/company/hellowearemito

Pőcze Balázs cikkei

https://raketa.hu/szerzo/pocze-balazs

INTRO

https://intro.co.hu/

Támogasd az epizódok felvételét egy jelképes összeggel: patreon.com/SztoriPodcast ---

Kövesd a Sztori Podcast-ot mindenhol: Facebook: facebook.com/sztori.podcast Zárt csoport: facebook.com/groups/sztori.klub/ Instagram: instagram.com/sztori.podcast

-- Hirdetés és együttműködés: peter@showcast.tech www.showcast.tech